Szöveg

Szöveg

Valahol tőled távol
(Tradícionális, katonadal)

Nem látlak én téged soha, soha, sohasem,
Te sem látod, hogy érted könnyes a szemem.
Nevedet hiába mondom,
könnyemet hiába ontom,
A harcok mezején,
valahol tőled távol,
Ahol majd senki sem gyászol,
Ott halok meg én.

Nem lesz tenyérnyi jel sem puszta síromon,
Elesett katonák teste lesz a vánkosom.
Ahova le fognak tenni,
síromra nem borul senki,
Senki, aki él,

tavasz sem fakaszt rám zöldet,
Elhordja rólam a földet
Messze majd a szél.